Kedves látogató!

 

Köszönjük, hogy meglátogatta honlapunkat.

 

Szeretnénk önnek segítséget nyújtani ahhoz, hogy eligazodjon a társadalombiztosítási jogszabályok dzsungelében. Az aktuális kérdéskör mielőbbi megértését, elsősorban az életből merített gyakorlati példákkal kívánjuk elérni, különösen nagy súlyt helyezve az úgynevezett ritka esetekre, melyekre a szakirodalomban sem mindig talál pontos választ. Nagyon fontosnak érezzük a fórumunk használatát, melyben közösen találhatunk választ a felmerülő problémás esetekre. Honlapunk folyamatosan frissül és bővül.

 

A társadalombiztosítás, társadalmi kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása, együttesen érvényesül. A részvételi kötelezettség, a tb.–járulékfizetési kötelezettség és a díjfizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg a biztosítottak jogosultságát az egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások, a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel arányosak. A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak, meghatározott mértékű tagdíjat fizetnek. A biztosítás, az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék-levonási kötelezettség terheli.  A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás- fizetési kötelezettségek terhelik. A társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek megállapításához, teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükséges adatokat a biztosítottak és a foglalkoztatók közölni kötelesek. Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és fejlesztéséről: 1. A társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával. 2. Az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelő fizetési kötelezettségek meghatározásával. 3. Az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként való megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával. 4. Az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával gondoskodik! Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalom-biztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

A kormány egészségbiztosítóként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár-t (OEP), valamint annak igazgatási szerveit, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárakat (REP) jelöli ki. Az egészségügyi szolgáltatások (az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai) olyan mértékben vehetők igénybe, amennyire azt az egészségi állapot indokolja. A pénzbeli ellátások, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe. Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket. A törvényben foglalt egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítóval az adott szolgáltatásra finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe. Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, és segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

 

 

Általános rendelkezések

 

 

 

Az, aki – ugyanazon biztosítási jogviszony alapján – egyidejűleg táppénzre, vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra és a fenti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. (Kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre, vagy baleseti táppénzre jogosult).

A szülők, közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Ha a közös háztartásban élő gyermek után, az egyik szülő, táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

A fentebb említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő, - a jogosultság fennállása alatt - választhat.

A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek-gondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást, a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

A terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra jogosultság alkalmazásakor a szülő alatt érteni kell:

1. A vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat. 2. Azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. 3. A gyámot.

Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek-gondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészség-biztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.